Vörösmarty Mihály; Kisebb költemények 1834-1855; ELŐSZÓ Teljes szövegű keresés. ELŐSZÓ Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt Vörösmarty Mihály: Előszó (1850) elemzés - Az Előszó a magyar irodalom csúcsai közé tartozik. Világos katasztrófáját kozmikus tragédia látomásává emeli. Időszembesítő szerkezetét egymásra játszatott formák kölcsönhatásaként értelmezhetjük A szabadságharc bukása után Vörösmarty számára az élet értelmetlenné, céltalanná vált. Szembe kellett néznie eszméi teljes pusztulásával, a belső kételyen már nem lehetett felülemelkedni, a költő eljutott a végső kétségbeesésig. Ennek a lelkiállapotnak a megrendítő tükörképe az 1850-ben keletkezett Előszó Vörösmarty Mihály Előszó című versének elemzése. Címértelmezés, látomásosság és profetikus versbeszéd, a vers külső formája, szerkezete, stb. Az Előszó az egyetlen vers, amelyet Vörösmarty 1850-51 telén alkotott, megírása egy korábbi mű kiadásához kapcsolódik, mint a címe is jelzi Vörösmarty Mihály ELŐSZÓ. Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvé
Vörösmarty költészetének, sőt az egész magyar lírának egyik legmonumentálisabb alkotása, csúcsteljesítménye a vers. A Gondolatok a könyvtárban és Vörösmarty későbbi nagy versei (Az emberek, Előszó, A vén cigány) abban hasonlítanak, hogy a költő mindegyikben azonosul az emberiség sorsával, történelmének dilemmáit a legszemélyesebb formában éli át ELŐSZÓ : Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat
Vörösmarty túl akar lépni a denotáció és a konnotáció költői nyelven megfogalmazott konvencionális viszonyán, s a szöveget, a szót - a zene mintájára - az abszolút konnotáció felé igyekszik elmozdítani. Az utolsó versszak a költészet újabb lehetőségét fogalmazza meg. A költő feladata nem az artikulálatlannal. Vörösmarty Mihály Előszó és Arany János Letészem a lantot című művének összehasonlító elemzése. Vörösmarty Mihály (1800-1855) és Arany János (1817-1882) kortársak voltak. Mindketten a Magyarország történelmét és sorsát oly nagyon meghatározó XIX.- században éltek A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében A remény keresése és elvesztése, majd a reményvesztés után az irracionális remény utáni puszta vágyakozás Vörösmarty Mihály költészetében meghatározó jelentősséggel bíró, alapvető téma - legyen szó akár személyes sorsról, akár nemzeti létről, akár az emberiség.
Vörösmarty szerint a múltbeli veszteségek sajnos megtörténtek, de bízni kell az ideális jövőben, míg Kölcsey szerint ezek a veszteségek erősítették meg a magyar nemzetet. A 7.vsz.-ban egy felkiáltást fogalmaz meg a költő (Egy ezredévi szenvedés kér éltet vagy halált!), melyet a magyarságnak intéz Vörösmarty Mihály: Szózat-verselemzés- A vers keletkezése. 1836-ban keletkezett. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, ahol a reformkor több fontos kérdése is felmerült. Hiába volt azonban a haladók próbálkozása, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni Itt azonban, az Előszó ban, Vörösmarty nem a Gondolatok a könyvtárban vad rapszódiáját ismétli meg, nem is a haza és haladás eszmekörének többé-kevésbé bevált civilizációs szavait, képeit használja: az emberi munka ünnepét írja meg, kozmikus távlattal a mindennap himnuszát A fegyverletétel hatására született az Előszó és a Letészem a lantot című mű is. Mindkét vers elégia. Ez a műfaj a melankolikus hangnem, a lemondás, az értékveszteség kifejezője. Vörösmarty Mihály az Előszóban egy hatalmassá növesztett évet ír le, amely valójában az 1848-49-es évek eseményeit, hangulatát mutatja be
egyik lehetséges költői magatartását képviseli. HÁBORÚ ÉS NEMZETI BUKÁS Vörösmarty Mihály: Előszó HŐSI HALÁL Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet ESZKÖZÖK hadvezér katona hadicsel egyenruha bombázás vár fegyverek csatatér OKOK szabadság védele A tesztben 21 kérdés van Vörösmarty Mihály Szózat című versének részletes elemzése: történelmi háttér, címértelmezés, műfaj, verselés, szerkezet, költői eszközök, stílus stb A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett. Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét. A költői képek palettája pedig annyira széles és szerteágazó, hogy művészet elkerülni őket. Olyan ez, mint amikor a székely rohan az erdőben a négy méteres létrájával. Szinte isten csudája, ha nem horzsol meg egy fát sem, hogy vadabbat ne is mondjak
A hazának nincsen háza, Mert fiainak Nem hazája; Büszke fajnak Küzdő pálya, Melyen az magát rongálja, Kincsnek, vérnek rosz gazdája A szabadságharc bukása után Vörösmarty számára az élet értelmetlenné, céltalanná vált. Szembe kellett néznie eszméi teljes pusztulásával, a belső kételyen már nem lehetett felülemelkedni, a költő eljutott a végső kétségbeesésig.Ennek a lelkiállapotnak a megrendítő tükörképe az 1850-ben keletkezett Előszó Előszó. Évek hosszú tapasztalata arról győzött meg, hogy a magyarnyelvi oktatás nyolcévi komoly munka dacára sem jut el a kívánt eredményhez. Vörösmarty költői hírneve ezzel a kedves kis elégiával kapott szárnyra. A Perczel-család vigasztalására írta, ahol nevelő volt. - 1848 áprilisában újra szomorú. Költői eszközök (Ld. melléklet) Verstan. időmértékes (hexameter, pentameter) ütemhangsúlyos (felező 12-es, kétütemű 5-ös, harmadoló 9-es kis-Balassi-strófa) szótagszáma (szabályos, rapszodikus) rímképlete (bokorrím, párrím, keresztrím) forma: tördelés, képvers, szabadvers a szöveg tempója, fordulópontjai Hangtani eszközök. Egy szöveg vagy szövegrész hangállománya hangulatok, érzések sugalmazója --- hangszimbolika. A magyar nyelv hangzói : a) mássalhangzók: - keménység (p, t, k) és lágyság (l, j, m) oppozíciója - pergő ( r ) és sziszegő (sz, z, c) hangok ellentéte (harc, küzdelem, hidegség, ridegség, üresség érzete
Irodalmi korstílusok - A szöveg jellemzői nemcsak területenként, nyelvi rétegek szerint vagy az egyéni sajátosságok alapján különböznek, hanem koronként is. Vizsgálhatjuk a nyelvhasználat és a stílus változását az idő függvényében is, hiszen a nyelv folyamatosan változik, s természetesen változnak összes síkjai és szintjei is AZ ALAKZATOK FAJTÁI ÉS JELLEMZŐI 0. Az alakzat fogalma Az alakzat (gör. szkhéma, lat. figura) retorikai és stilisztikai alapfogalom: a beszédet, az írott szöveget a hatásosabb kifejezés érdekében átalakító eljárások eredménye. Az alakzat lényegében tehát a várhatótól, a szabályostól, a megszokottól való eltérés, nyelvi vétség Az ünnepélyes stílus például kedveli az archaizmusokat, a költői színezetű szavakat és kifejezéseket, gondosan kerüli viszont a zsargon-, argó- és tájnyelvi elemeket stb. Pl.: Vörösmarty: Zalán futása, Előszó; Kossuth országgyűlési beszéde. Idézzük legalább a Zalán futása elejét
Vörösmarty Széchenyi István eszméinek költői szárnyakat adott. Az újuló Magyarország tennivágyása forrong ebben az ódában. - Liszt Ferenc Doborjánban (Sopron m.) született 1811-ben, ahol atyja az Eszterházy hercegnél tiszttartó volt - költői eszközök: inverzió (Ki tud?), ismétlések (Sírni, sírni, sírni), ellentétek (fájdalom-öröm, mély-magas), a főnévi igenevek gyakori használata személytelenné teszi a verset. Vanitatum vanitas (1823
E költői program természetesen nem új a magyar irodalomban sem, elsőként Csokonai kései ódája, A Magánossághoz fogalmazta meg s Vörösmarty emelte költészete alapelvévé. Petőfi már az ő eredményeikhez kapcsolódott Ismertesse Janus Pannonius költői öntudatának a megnyilvánulását és a korán jött tehetségek pusztulásának értelmezze az Előszó c. költeményben megjelenő zaklatott látomásnak a boldog tavasztól a hazug áltavaszig ívelő szimbolikáját. Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde Szóza Ebben az elbeszélésben a szegény ember és a gazdag paraszt kibékíthetetlen ellentétét jeleníti meg. A napszámos, aki egész életében éhezett, gyűlölettel tekint a gazdára, aki éhbérért dolgoztatja, hallatlan bosszú munkál benne, de mivel csak egyetlen dolog érdekli - az evés -, a bosszút is csak egyféleképpen tudja elképzelni, ki akarja enni a vagyonából.
A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek szerepe a szöveg értelmezésében Stilisztika gúnyos, patetikus, népies, familiáris, költői, archaikus) A mondatstilisztikai eszközök (a verbális stílus, nominális stílus, a körmondat) Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés Előszó A vén cigány Drámai költemény. A nemzeti összefogás ellenére a szabadságharc elbukott a túlerővel szemben, a szabadság helyett az elnyomás ideje következett el. Arany János ekkoriban keletkezett történelmi tárgyú balladái a.. Vörösmarty e második korszakának költeményei nagyszerű példái annak, hogy a költészetnek az ember, a nemzet, a nép valóságos harcaihoz közvetlenül kapcsolódó formája távolról sem jár a költői eszközök leszűkítésével, a fantázia megkötésével, a költői szárnyalás, az igazi pátosz elvetésével, mint ahogy ma. Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a . Szózat; Előszó . és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A. vén cigány) alapján, illetve a . Csongor és Tünd A skála a szándékolt eszköztelenségtől egészen a költői eszközök - rím, mérték, alliteráció, strófaszerkezet - tobzódásáig ível. És a különböző formákon belül mindenütt jelen van az édesen folyó, szinte fülbemászó bel cantónak és a súlyos intellektuális tartalomnak, a sima ritmusnak és bonyolult.
A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára 5.2.01. továbbá a 6. sz. Nyugat, 1908-1920. 1937 · / · 1937. 11. szám SZEGI PÁL: REND A ROMOKBAN «Az új nemzedék már romok köz
Előszó. 3. Bíró Ferenc: A Heves vármegyei településnév-alkotás nyelvi eszközei (X-XIV. század) 6 Publikációi is a költői nyelvhez, a grammatikához és a szakmódszertanhoz kötődnek. Természetesen a helyneveket közvetlenül alkotó nyelvi eszközök számba vétele közben nem kerülhetjük ki teljesen a. Vörösmarty Mihály Szózatának elemzéséhez -különösen az előző korrepetálásomban leírtak miatt - nyújt segítséget ez az irodalmi korrepetálás, Kedves Olvasóim! (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1).
- Olyan eszközök használatának elsajátíttatása, melyek segítségével a tanulók el tudják különíteni a művészi és nem művészi szövegeket. - A költői feladatvállalás megjelenési formáinak felismertetése Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, Vörösmarty: Szózat, Előszó, Petőfi: Nemzeti dal. 26. Tétel: A szövegfonetikai eszközök 304 27. Tétel: Szövegfajták a médiában 306 28. Tétel: A szöveg felépítése, egységei, a szövegkohéziós elemek. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek 309 29. Tétel: Az intertextualitás jelensége, típusai 312 30 Vörösmarty hatalmas életművéből a lírai és epikai költemények összessége a kötet. Az összeállítás fele a rövidebb, másik része a hosszabb költeményeket tartalmazza, ezen belül az elrendezés időrendi. Vörösmarty költői életműve négy nagyobb szakaszra bontható - jelentős irodalomtörténeti tanulmányok 1910-11-ben (Petőfi, Arany, Vörösmarty) - megjelenik A második ének c. mesedrámája (a Nyugatban csak a harmadik rész, A vihar) - 1913-1923 lefordítja Dante Isteni színjátékát - megjelenik A gólyakalifa c. fantasztikus regénye (könyv alakban 1916-ban) - világháború kitörésének.
A képek festőisége zenei hatásokkal társul. Mindezek eredménye a szemantikai egységek, elsősorban a képek színessége és festőisége, erőteljes mozgékonysága és sejtető, szuggesztív vagy éppen meghökkentő hatása: És folyton-folyvást ordított a vész, / Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg (Vörösmarty: Előszó) Vörösmarty Mihály: Szózat, A vén cigány, Előszó Katona József: Bánk bán: az I. szakasz záró monológja, Tiborc panasza (III./3.) Petőfi: Hortobágyi kocsmárosné, A természet vadvirága, A bánat? egy nagy óceán; Eg Az ember őrült sár, az ember fáj a földnek - ki írta ezt? Valamelyik modern dekadens? Vörösmarty írta: Vörösmarty minden oldalán van ilyen. S Arany nincs-e teli dekadenciával, szóösszeforgatással, különködéssel? A vén cigány éppúgy dekadens költemény, mint a Hídavatás. De e kor dekadens költői betegek is voltak A Zrínyi második dala ismét segélykiáltás, csak ez most a sorshoz. Pesszimista hangulat uralkodik Magyarországon, így nem csoda a költői gondolatok sora sem. A sors számon kérő, de ez nem meglepő mivel tőle is függ az emberek jövője. Hol áldást ad, hol eltapos, átkozza a saját szülötteit Költői kérdés = kérdés Lásd: kérdés. Költői kép = trópus A láttatás, a vizuális megjelenítés stilisztikai eszköze. A költő, az író valamely elvont dolgot, jelenséget, fogalmat érzékelhető valóságelemként mutat be. A trópus vagy kép egy nem rokon értelmű szó elhelyezését jelenti az eredeti szó helyén. Fajtái
Előszó 11 Imre László Előszó A 2016. novemberi Az ismeretlen klasszikus: Tudományos ülésszak Berzsenyi élet - művéről című konferencia megnyitója még az ismeretlen nagy költő hipotézi-séből indulhatott ki, sőt érveket sorolt fel arra vonatkozóan, hogy ezt az ismeret - lenséget többféleképpen érthetjük Regionális vonatkozás: Vörösmarty Mihály Fejér megye szülötte és a ciszter gimnázium tanulója volt a tanuló tudjon erről részletesen beszélni. Petőfi Sándor: Egy estém otthon A puszta télen A helység kalapácsa Felhők versciklus Egy gondolat bánt engemet A XIX. század költői Minek nevezzelek Nemzeti dal Az aposto Az első monografikus igényű mű, Gyulai Pál Vörösmarty-életrajza (1866) költői szépségének minden hangsúlyozása ellenére, érzékelhetően nem tartja olyan súlyú műnek a Csongor és Tündét, mint a történelmi szerepe miatt kiemelt Zalán futását vagy a tragikuma miatt nagyon magasra értékelt A két szomszédvárt - Vörösmarty Mihály Vörösmarty Mihály életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Szózat, Gondolatok a könyvtárban, A Guttenberg-albumba, Az emberek, Országháza, Késő vágy, Ábránd, A merengőhöz, Előszó, A vén cigány); a Csongor és Tünde. A hazát mint témát és a hazafias verset mint költői verstípust már többször idejét múltnak gondolták. Mégis folyamatosan születnek a hazáról és a hazához való kötődésről versek. a szövegértés-szövegakotás fejlődésének támogatását szolgáló eszközök (A TÍPUS (1-4. évfolyam)) • Vörösmarty.
Nem költői, hanem emberi . vagy szakmai (diák-) sportolói vagy hobby- ars poeticák, hitvallások eszközök. A szöveg témája, a mondatok topikja/témája és kommentje/rémája. Vörösmarty Mihály: Előszó . Részletek a bibliai apokaliptikából, Hésziodosz Munkák és napok, valamint Istenek. A költői feladatvállalás megjelenési formáinak felismertetése. Annak tudatosítása, hogy az irodalomolvasás gondolati, erkölcsi élmények forrása is. A lírai alkotások különböző műfajainak és hangnemeinek felismertetése. A történeti tájékozódás képességének fejlesztés A költő virraszt, ténylegesen és képletesen is, a nemzet szunnyad, de a költő látja, ébren van. Költészetére a '30-as években az új szemlélet, az új költői eszközök a jellemzők. 29-31 között már nagy verseket ír, de ezek még a készülődés évei. Pl.: Anyám, Nyár, Tiszazug Parainesis) Vörösmarty Mihály (Csongor és tünde, Szózat, a Guttenberg-albumba, Gondolatok a könyvtárban, Késő vágy, Ábránd, Előszó, A vén cigány) 157.-192. 6. anyagrész Témakör Oldalszám Petőfi Sándor (Egy gondolat bánt, A XIX. század költői, Reszket a bokor
Petőfi Sándor: a XIX. század költői - Orbán Ottó: A XX. század költői - Finta Éva: A XIX. század költői A tanuló felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19 20. századi alkotások) Költői önarcképek A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 2-3-5-4-3-3-óra 7. fejezet Cím MÁS LETTEM A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 14 óra Képességfejlesztési fókuszok Tematikus fókusz Kamaszokról szóló irodalmi művek és szakszövegek feldolgozása a konfliktusok, kompromisszumok, az empátia fogalmának értelmezésével Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt. A boldogság társadalmát a Madách-kortárs A XIX. század költői című versében matematikai és filozófiai pontossággal határozza meg: 1) szükségletek szerinti részesedés az anyagi javakból, 2) közvetlen demokrácia és . 3) a kultúra és a civilizáció lehetőségeinek emberléptékű megvalósítása rencia megrendezésének hátteréről: KecsKeméTi gábor, Előszó = uo., 5-10. A miskolci textológiai kutatások történetéről: Kovács sándor iván, Kísérlet a Miskolci Egyetem Alkalmazott Irodalomtudományi és Történettudo mány
Vörösmarty Szép Ilonkájához készült nyolc képből álló sorozata (1858-1866) és változatai így a magyar biedermeier festészet kiemelkedő alkotásainak tekinthetők. Róluk szólva utalt a festő az illusztrátor szabadságára, ami a költői és festői kifejező eszközök és lehetőségek különbségéből fakad A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. Vörösmarty Mihály: Előszó, Szózat és még egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve; A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. Szövegköziség, az internetes szövegek.
- Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey és Vörösmarty költői portréja. - Petőfi Sándor életművének ismerete. - Memoriterek: 3-4 vers (Himnusz, Szózat), illetve 15-20 soros drámarészlet. 11. osztály. Magyar nyelv. Belépő tevékenységformá Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (kötelező olvasmány!), Szózat, A Guttenberg-albumba, Gondolatok a könyvtárban, Előszó, A vén cigány. Petőfi Sándor: szerelmi - és tájköltészete, forradalmi látomásköltészet, Az apostol (kötelező olvasmány!
Pl.: Michael Ende: Előszó helyett: Szigorúan véve, Petőcz András: Internet-vers A tanuló azonosítja a művekben megjelenített témát, gondolatot, érzelmet, hangulatot; ismert műfajú művek olvasásával, értelmezésével . érveket és ellenérveket fogalmaz meg bizonyos kérdésekben Kései előszó Hiszen milyen kevesen tudják, hogy Vörösmarty lefordította az Ezeregyéjszaka meséit, s ennek motívumait használta fel a Csongor és Tündében vagy hogy Csokonai fordításában vált ismertté először Mozart Varázsfuvolájának Schikaneder-féle szövegkönyve. költői fejlődése szempontjából oly. Vörösmarty Mihály élete. Pályakezdése (Zalán Setét eszmék, Átok, Előszó, A vén cigány). Czuczor Gergely. Nemzettudat erősítő (Hunyadi) és népies költeményei (Falusi kis leány Pesten, Fúj , süvölt a Mátra Az új költői világkép kialakulása. A Nyugat nagy nemzedékének munkássága . v. mondatfajták, verbális és nominális stílus, a költői jelző, mondatfonetikai eszközök, nyomatékos és nyomatéktalan mondat, a kohézió főbb eszközei; Vörösmarty: Szózat. Egy Petőfi-vers. Egy Arany-vers. Egy Ady-vers. Előszó, A vén cigány, A merengőhöz. Fa leszek, ha... Szeptember végén
Vörösmarty drámai költeménye, a Csongor és Tünde feldolgozása: a műelemzés előkészítése az elsődleges olvasói tapasztalatok megfogalmazásával. A értelmezés, elemzés egyéni, pár- és csoportmunkában a tankönyv szemléltetőanyaga (Tk. II. k.80-81 o. képei, 85., 86 Előszó a Hagyományfrissítés sorozat első kötetéhez = Szívből jövő emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról, szerk. Fórizs Gergely, Bp., reciti, 2012 (Hagyományfrissítés, 1), 7-23, különösen: 7-11. ¹⁰ Arról, hogy a színészek emlékezete miként formálhatta a szövegeket l A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság. Puszták népe. Nemzeti dal. Előszó. Kettős megállóhel Magyar irodalom a 19. század első felében - portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály 5 óra 9. Életmű - Petőfi Sándor 5 óra 10. Látásmód - Jókai Mór 2 óra Dolgozatírás 4 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Világirodalom - késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16-17. század) Órakeret. 1 ór
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A szakiskolások középiskolája évfolyamának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Tekintetbe veszi Id: Balassa Péter: Mérték és mértéktelenség Vörösmarty költői világában. In uő: Törésfolyamatok. Debrecen, Csokonai, 2001. 17. A vers - kivált az utolsó sor - sokkal alaposabb elemzését l. Kulcsár Szabó Ernő - Katona Gergely: Az új lírai beszéd a válaszok horizontváltásában Vörösmarty Mihály: Ábránd Szerelmedben meggyúlt szüvem csak tégedet óhajt lelkem, Én szüvem, lelkem, szerelmem, idvez légy én fejedelmem! Stilisztikai eszközök az Ady- művekben Írja az idézet mellé a szókép vagy alakzat A XIX. század költői 1) Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez Antonio Bonfini, Mátyás történetírója is megörökítette a levélváltást. Mátyás felemlítette, hogy fogságában édesanyja annyira aggódott miatta, hogy nem nyughatott, míg egy kengyelfutóra [itt: lovas futár] nem akadt, aki hat óra alatt megtette az utat Magyarországból Prágába, ugyanennyi idő alatt vissza is jött, s levelet és választ hozott. Általánosan azt.